XANTUS JÁNOS



Csokonyavisontán, a Széchényi birtokon született Xantus János 1825-ben. Kitűnő nevelésben részesül, mindazt megkapja, ami a műveltség akkori fogalmába beletartozik. Ő is ügyvédi diplomát szerez, mint édesapja, és ifjúkorában már jól beszél angolul, franciául, németül, spanyolul és latinul. A haza szolgálata, mint elődeinél, őt is elszólítja a már sikeres aljegyzői állásából. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméiért nemcsak lelkesedik, hanem életét is kész áldozni érte. Egy önként vállalt kitöréskor, Érsekújvárott az osztrákok elfogják. Pozsonyba, majd Königgrätzbe hurcolják. Édesanyja közbenjárására visszakapja szabadságát, de csak rövid időre. Útközben felveszi a kapcsolatot a magyar emigránsokkal, s Prágában újra elfogják.

Tudatosul benne, hogy számára nincs más kiút, mint a szökés. Terve sikerül, s kalandos uton eljut Angliába, ahol egy évig tartózkodik. Innen is továbbűzi, hajtja gyermekkori vágya, s 1852-ben partraszáll ábrándjai földjén, Amerikában.

Minden munkalehetőséget megragad, hogy eltartsa magát. St. Louisba utazik, ahol épp megérkezésekor tűzi ki egy társaság a St. Louisból Kaliforniába tervezett vasútvonalat. Xantus ennek a társaságnak lesz a térképrajzolója, boldog, mikor meghallja a Kalifornia szót: "-Ó Kalifornia! Bíbor-tenger partja! Mindig odavágytam…". Óvatosságra intik megbízói, hisz Kalifornia nagyon messze van. Ezúttal nem is éri el Kaliforniát, mivel a vonalkitűzés váratlanul abbamarad. Új munka keresésére indul. 1853-ban lehajózik New Orleansba, ahol az állami egyetemen kap állást: a latin, spanyol és német nyelvek tanára lesz.

1855-ben belép az USA hadseregébe közkatonának. Hammond katonaorvos mellett részt vesz az ismeretlen tájak természettudományos feltárásában is. Jó szemmel felismeri Xantus erényeit és bevonja a természettudományos anyaggyűjtésbe. Megindulnak Xantus roppant mennyiségű gyűjteményei az USA tudományos intézetei felé. A Philadelphiai Természettudományos Akadémiától már 1856 végén jön az elismerés: az Academy of Natural Sciences of Philadelphia örökös tagjává választja. A Smitsonian Institution igazgatójának, Baird professzornak személyében újabb támogatóra talál. Baird segítségével 1857-ben átkerül For Tejonba, a tudományosan még feltáratlan Mojave sivatag területére. Teljesítménye és szaktudása egyre több tudományos intézet illetve szakember elismerését vívja ki. Tapasztalatai megírására, publikálására is marad energiája.

Fort Tejonba történő áthelyezéssel régi vágya teljesül. Beutazza Kalifornia déli részeit és a Bíbor (Kalifornia) tengert, s mindezt hivatalos megbízásból. Ennek az utnak gazdag élményei, felfedezései elevenednek meg a Xantus János levelei Éjszakamerikában (1858) és az Utazás Kalifornia déli részein (1860). (Magyarul Prépost István adja ki műveit.) Elkészíti az első térképet Kalifonia déli részeiről (1858) és saját rajzai nyomán képet alkothatunk Dél Kalifornia fővárosáról, Los Angelesről. Az indiánokkal már az első találkozásakor barátságot köt, melynek jeleként békepipát szív a szeminol indián főnökkel, Veres Sólyommal. Katonai szolgálatának lejárata után 1858-től 1861-ig a St. Lukács-fokon az óceáni áramlásokat regisztáló intézet tudományos kutatója. Mérhetetlen sok vízi és szárazföldi állatot gyűjt itt és küldi a Smithsonian Intézetnek és a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Megkapja a számára legbecsesebb kitüntetést is: a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választja 1859-ben.

1861 novemberében amerikai állampolgárként hazalátogat. Az ünneplés, amiben Győrött és Pesten részesítik, nemcsak annak a Xantusnak szól, aki a magyar névnek becsületet vív ki a nagyvilágban, hanem annak, aki Kossuth katonája és az osztrákok rabja volt. Héthónapos magyarországi tartózkodása alatt rendezi azt a gyűjteményt, amelyet évek során küldött a Nemzeti Múzeumnak. Ez a munka örömmel tölti el, ugyanakkor mégis lehangoló.

Ekkor veti fel a fejében már régóta zsongó ötletet, hogy állatkertet kellene csinálni Pesten is, mint ahogy Bécsben, Londonban, Párizsban, Hamburgban már van. Ötlete támogatókra talál a tudósok körében, s megkezdi az állatkert szervezési munkáit. Majd Xantus visszautazik Amerikába. 1862. november végén a mexikói Colima államban, mint az USA konzulja dolgozik. Azonban barátai leveléből értesül az állatkert létesítése körüli gondokról, és jól időzített leveleivel sietteti az ügy előmozdítását. Megtörténik az állatkert helyének kijelölése a mai Városligetben. Pályázatot írnak ki igazgatói állásra, melyre azonban egy magyar szakember sem jelenkezik. Hogy miért? Mert mindenki Xantus Jánost tartja a legméltóbbnak az igazgatói poszt betöltésére (1864-ben végleg hazatér Amerikából).

Ő azonban rebellisnek számít 1866. augusztus 9-én, az Állat és Növénykert megnyítása idején. Mégis ő lesz az igazgató, mert a kormány által kinevezett müncheni származású, Bécsben dolgozó dr. Fitzinger Lipót zoológus már a megnyítás napján lemond, hogy ezzel utat engedjen a valóban legméltóbbnak, Xantus Jánosnak. A pesti állatkert egy év alatt épül fel, elismerően nyilatkozik róla mindenki. Egy évi működés után nyilvánvaló lesz, hogy belépőjegyek árából az Állatkertet nem lehet fenntartani. Takarékossági programot vezetnek be, amely vissszaélésekre ad alkalmat, s ezek az állatok pusztulásához vezetnek. Mivel Xantus János nem ért egyet a rosszul felfogott takarékossággal és annak következményeivel, lemond.

Új feladatot keres magának. Eötvös József közoktatási miniszter megbízásából a dél- kelet-ázsiai expedíció független etnográfiai és természettudományos kutatója lesz. 1869 elején Ceylonban (Sri Lanka) kezdi meg gyűjtőmunkáját. Ezt követi Szingapúr, Sziám (Thaiföld), Kína, Japán. Ezután Xantus kiválik az expedicióból és önállóan szervezi gyűjtőútját. Szingapúrba visszatérve előkészíti két legfontosabb útját: az elsőt Észak-Borneó Sarawak államába, a másodikat Jáva szigetére. Észak-Borneóba azért utazik, hogy felkeresse a dajáki korábbi embervadászokat. Több mint 200 láda anyaggal tér haza 1870 végén. Ebből minegy 2700 tárgy néprajzi vonatkozású. 1872. március 5-én lesz a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őre, majd igazgató-őre. Annak az osztálynak, amelynek alapját az ő gyűjteménye veti meg. Vezetése alatt alakul át az önálló Néprajzi Osztály a ma is létező Néprajzi Múzeummá. Az Etnográfiai Társaság elnökévé, a Földrajzi Társaság pedig alelnökévé választja. A Természettudományi Társulatnak választmányi tagja, számos külföldi intézet és egyetem díszdoktora.


Xantus János (1825-1894) a "renenász típusú" polihisztor



Xantus János (1825-1894) szülőháza Csokonyavisontán



Xantus János (1825-1894) mellszobra