Erzsébetváros ikonikus épületei
18
Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom
Az épületet 1895 és 1901 között építették Steindl Imre neogótikus tervei alapján. Méreteit tekintve a kerület második legnagyobb temploma és egyik legjelentősebb nevezetessége.
Az elkészült templomot 1901. május 16-án, áldozócsütörtökön szentelték fel.
Bethlen téri színház és épülete
Rákosi Jakab hatemeletes, 100 lakásos bérpalotájának István utcára néző oldalában 1929-ben nyílt meg a Bethlen Téri Színpad, amely a „Csikágó” városrész első teátruma volt. Eredetileg a bérház aljába egy 527 férőhelyes mozgóképszínházat terveztek, amelyben megnyitásakor mégsem mozifilmeket vetítettek, hanem Fekete József igazgató vezetésével a Bethlen Téri Színpad társulata szórakoztatta a közönséget. A Bethlen téren álló hatalmas bérpalota a „Csikágó” városnegyed legmagasabb, de a fővárosnak is az egyik leglátványosabb, messziről feltűnő lakóépülete volt a két világháború közötti években.
Royal Nagyszálloda (ma Corinthia Hotel)
A Hársfa utcáig áthúzódó telekre (Hársfa u. 48/52.) a Royal Nagyszálloda Rt. megbízásából Ray Rezső tervei szerint 1895/96-ban épült fel az egykori Royal Nagyszálló, mely az 1896-os millenniumi világkiállítás vendégei számára készült.
Dohány utcai zsinagóga
A világ második legnagyobb zsinagógáját Ludwig Förster (1797—1863) német építész tervezte. A templom belső szentélyét Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A belső térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 női ülés található.
Fasori evangélikus templom
A főváros legdíszesebb protestáns temploma, a Deák téri evangélikus templom után a második legnagyobb evangélikus templom Budapesten. Egy épülettömböt alkot a fasori evangélikus gimnázium épületével. Az épületet Pecz Samu tervezte, az építkezés1903 nyarán kezdődött. A gimnázium 1904 decemberére készült el, a templomot 1905. október 8-án szentelték fel.
Fasori református templom
Két sikertelen pályázat után az építő bizottság Árkay Aladárt bízta meg a tervek elkészítésével. A templom építése 1911. július 24-én indult, és 1913. június 1-jén avatták fel Budapest ötödik református templomaként.
Fészek Klub
A klub neve eredetileg mozaikszó:
Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja. Székhelye a Pesti Nőegylet korábbi leányárvaházában található műemlékileg védett, háromszintes épülete. A Fészek 1901-ben a művészek közadakozásából létesült a legkülönbözőbb művészeti ágakban tevékenykedő hivatásos művészek összefogására, alkotó szellemű eszmecseréjére, művészi és emberi kapcsolatuk szolgálatára. Az első alapszabály szerinti célja „a művészek társas érintkezésének előmozdítása, hogy az eddig szétszórt csoportok egy közös, meleg fészekben találkozhassanak, s ott együttes érintkezés és termékenyítő eszmecsere útján a művészetnek szolgálhassanak. Ez az intim belső kapocs adja meg az egyesületnek erkölcsi súlyát kifelé is.”
Gozsdu-udvar
A Gozsdu-udvar a Király utca 13. szám és a Dob utca 16. szám között hét négyszintes épületből és hat udvarból áll, amelyhez hozzákapcsolódik a Holló utca 10. szám alatti, szintén négyszintes épület. Az épületegyüttest a román nemzetiségű Gozsdu Manó (Emanoil Gojdu) ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott Gozsdu Alapítvány építette 1901-ben, Czigler Győző tervei szerint.
Kazinczy utcai ortodox zsinagóga
Az ortodox nagyzsinagóga szecessziós stílusban 1912–1913 között épült Löffler Sándor és Löffler Béla tervei alapján. Az építkezés 1912 tavaszán indult meg, a hivatalos használatba vételi engedélyt 1913. szeptember 29-én adták ki.
Klauzál téri vásárcsarnok
Az épület 1897-ben épült III. számú vásárcsarnok néven. Tervezői a fővárosi mérnöki hivatal építészei, Kommer József és Klunzinger Pál voltak. A vásárcsarnokhoz kapcsolódóan bérház is épült, ez tette lehetővé az árusító helyeket alacsonyabb árú kiadását. A korabeli árusító helyek száma meghaladta a 300-at. Érdekesség, hogy a csarnokban – lévén a zsidónegyedben – elkülönített helyen kóser élelmiszer is kapható volt.
Madách Színház
A körúti épület helyén korábban sokféle szórakoztató intézmény működött. A jelenlegi épületet, melyet Kaufmann Oszkár tervezett 1961. március 21-én Brecht Kaukázusi krétakörével nyitották meg.
New York palota
A palota felépítésére egy amerikai biztosítótársaság, a New York Life Insurance Company adott megbízást Hauszmann Alajosnak, aki Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével tervezte meg az 1894. október 23-án megnyitott négyemeletes, eklektikus stílusú palotát és a földszintjén helyet foglaló kávéházat. A külső szobrok és szobordíszek, a kávéházi portált koronázó tizennégy faunalak Senyey Károly műve.
Pekáry-ház
A Király utca 47. szám alatti ház nevét Pekáry Imréről, városi rendőr alkapitányról kapta. A ház, melyet az alkapitány részére építették Brein Ferenc tervei szerint 1848-ban készült el.
A sarokház a város első háromemeletes háza volt. Az ingatlan emeletein és a lépcsőkorlátok GP monogram-díszítései a Generális Pekáryra utalnak.
Pesti Magyar Színház
A Magyar Színházat 1897-ben építették Láng Adolf építész tervei szerint. A Rákosi-Beöthy család vezetésével alapított színház 1897. október 16-án tartotta első előadását az akkor még külvárosinak számító városrészben. Akkor a nézőtér befogadóképessége 996 fő volt.
A Magyar Színház első korszakában legfőképpen operetteket játszott, fokozatosan alakult prózai színházzá. 1966 és 2000 között itt működött a Nemzeti Színház.
Polgármesteri Hivatal épülete
Az építkezésre a tulajdonos, Csávolszky Lajos országgyűlési képviselő, újságíró és szerkesztő 1892-ben kért engedélyt. A megbízott építész – a korszak egyik neves építésze -, az ekkor 35 éves Quittner Zsigmond volt. E házban üzemelt 1906 és 1920 között a Meteor Szálló és kávéház. Az épületben 1975-től - Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata működik.
Róth Miksa emlékház
A Nefelejcs utcai épületet Róth Miksa Gelb Sámuel bútorgyárostól vásárolta meg 1911-ben, majd Petz Samu építész tervei alapján átépíttette. Az utcai épület emeleti részén, három szobában lakott Róth Miksa özvegye, Walla Jozefa gyermekeivel, Erzsébettel, Amáliával és Józseffel. Ők (elsősorban Ráday Mihály közbenjárására) apjuk hagyatékát az 1990-es években Erzsébetvárosnak ajándékozták, hogy szülőházukból megnyithasson a Róth Miksa Emlékház, amely 1999 novemberétől fogadja a látogatókat.
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga
A romantikus és mór stílus építészeti jegyeit magán viselő zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. A zsinagógát 1872. október 1-jén avatta fel Pollack Lajos rabbi. Az épületet komoly hányattatások után 2006-ban kapta vissza a Budapesti Zsidó Hitközség. Szakrális funkciója mellett innovatív elemekben bővelkedő közösségi és kulturális térként 2021. június 10-én nyitotta meg kapuit a 3,2 milliárdból felújított zsinagóga.
Walter Rózsi villája
A villa mindössze fél év alatt készül el Walter Rózsi operaénekesnő, férje Radó Géza és kislányuk Marika számára a Grünwald szanatórium telkéből kihasított szűk parcellán. Ekkor hosszabbították meg a Bajza utcát a Fasortól, akkori nevén Vilma királynő úttól a Damjanich utcáig. A villát Fischer József, a modern magyar építészet jeles alakja tervezte. A tervezésben nagy szerepet játszott Pécsi Eszter, az első magyar statikus mérnöknő, Fischer felesége, aki az épület vasbeton szerkezetéért felelt. A villa a modern magyar lakóház-építészet jelentős példája.