VÁMBÉRY ÁRMIN
Vámbéry Ármin (1832-1913) Közép-ázsiai utazó, világhírű orientalista, egyetemi tanár, a török filológia kíváló szaktekintélye 1832 márciusában született Szentgyörgyön (Pozsozs vm.). Édesapja rajongó talmudista volt. Az 1830-as évek elején kolerajárvány áldozata lett. Özvegy édesanyja az élet nehézségeivel egyedül nem tudott megbírkózni, ezért másodszor is férjhez ment. Dunaszerdahely lett a család új otthona. Vámbéry Ármin valójában ezt a várost tekintette szülőhelyének, hisz legkorábbi emlékei ehhez a városhoz fűződtek. Három éves korában bal lábára megbénult, s ettől kezdve élete végéig viselte következményét. Vámbéry Dunaszerdahelyen kezdte el tanulmányait az akkori híthű zsidó családok módján. Tanítója szentéletű talmudistává akarta nevelni, édesanyja viszont világi tudást is biztosítani akart fia számára, mivel orvosnak szánta. Édesanyja ezért beiratta a helybeli protestáns elemi iskolába. Itt, amikor a latin nyelvet is elsajátította, már öt nyelven tudott (magyar, német, tót, héber, latin).
Kitűnő tanulmányai ellenére abba kellett hagynia a tanulást a család anyagi helyzete miatt. Egy női szabóhoz került inasnak. Majd 11 éves korában Nyék községben házítanítónak szegődött el. Az itt keresett pénz tette lehetővé, hogy a szentgyörgyi gimnáziumba beiratkozhasson. A két kitűnően elvégzett osztály után Pozsonyban, majd Pesten folytatta tanulmányait. Óriási nehézségek között maga is állandóan tanított. Pesten állásra szert tenni csak hivatásos ügynök révén lehetett, akik "számon tartották egy részről,…a faczér tanítókat, másrészről meg azokat a falusi családapákat, kik megengedhették maguknak azt a fényűzést, hogy házitanítót tartsanak gyermekeikhez.
Jobbára vidéki kereskedők, bérlők voltak, kiket a Pesten évente két ízben megtartott nagy országos vásár alkalma hozott fel a fővárosba s akik… eladva gyapjújokat, gubacstermésüket, gabonájukat, nyers bőreiket stb. bevásároltak mindent, a mire szükségök volt a falun és a házuk tájékán...A tanítók... beszerzésére pedig bizonyos közismeretű kávéházak szolgáltak, ...melyekben összetalálkozhattak és megalkudhattak az illető ügynökökkel és a tanerők rendelkezésre álló készletével" (Vámbéry Ármin Küzdelmeim, 1905).
Nem csak bőrbörzének, hanem "Tanító-börzének (is) különösen jó hírű volt akkoriban a pesti Ország-úton levő Orczy-kávéház." Itt sikerült Szlavóniába elszegődnie házitanítónak. Ott kezdett törökül tanulni. A horvát nyelv is "ráragadt." Rövid idő után Bécsbe ment, ahol keleti nyelvtudósokkal ismerkedett meg. Pestre hazatérve ismét nélkülözések között élt. "A Három-Dob-utcza hetedik számú földszintes házában" szállt meg. Az Egyetemi Könyvtár olvasótermébe menekül a téli hideg elől, ahol a könyvtáros Garay János költő volt. Azután Kecskemétre került, ahol tanított és tanult egyszerre. Megismerkedett Ballagi Mórral, Szász Károllyal és Arany János nagykőrösi házában is megfordult. Ekkoriban vetődött fel benne a keleti utazás gondolata. Kecskemétről újra Pestre került. Az Orczy-kávéházban már megismert módon házitanítói állásra szerződött.
1861-ben tért vissza Pestre, azzal a szándékkal, hogy a magyarok őshazáját felkutatja. Itthon munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, és 1000 forinttal jutalmazták. Vámbéry előkészítette Közép-Ázsiába tervezett utazását és 1862-ben elindult felfedező útjára. Dervisruhába öltözve tette meg híres útját karavánokhoz csatlakozva vagy teljesen egyedül egész Kisázsián, Perzsián, Afganisztánon át Bokharába, Khivánba. Útja egyedülálló sikert jelentett, hisz Vámbéry volt az első szakképzett európai, aki feltárta, feljegyezte az ott megismert kulturális, vallási és népszokásokat, a nyelvet és idiómákat, valamint politikai megnyilvánulásokat. Jegyzeteket csak éjjel, nagy titokban készíthetett, arab betűkkel, de magyarul. 1864-ben tért haza. Ettől kezdve 1905-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti egyetemen a keleti nyelvek nyilvános rendes tanára volt.
A Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd igazgatósági tagjává választotta. Számos európai és keleti Tudományos Akadémia tagja lett. Különösen Anglia halmozta el kitüntetésekkel, elismerve, hogy nagy bátoságot tanúsító utazásaival, idejében történt megállapításaival és angol nyelvű publicisztikai közleményeivel az angol államnak nagy szolgálatot tett. Több esetben fogadta az angol király is windsori kastélyában.
Ezután már semmi sem állíthatta meg, hogy meg ne ismerje Kelet földjét és népeit. Hozzá látott utja előkészítéséhez és támogatók felkutatásához. Kemény Zsigmond ajánlólevele utat nyított Br. Eötvös József, Gr. Teleki József, Hunfalvy Pál, Reguly Antal előtt. 1857. márciusában indult el Vámbéry gőzhajóval Galacig, hogy onnan tengeri hajóval Konstantinápolyba utazzon. Eleinte sokat nyomorgott, de amint ismeretségi köre nőtt, kiterjedt nyelvtudása (ekkor már 15-16 nyelv) jó keresethez juttatta, főként a török főurak között. Megírta első tudományos munkáját, egy német-török szótárt. Kmetty tábornok ajánlására Hüssein Daim pasánál tanítóskodott. Ettől a török főúrtól kapta török nyelvtudása elismeréseként a Resid effendi nevet, illetve címet. Így bejuthatott olyan helyekre is, ahova európai sohasem vagy csak elvétve kerülhetett be.
