RÓTH MIKSA

Róth Miksa (1865. december 26. Pest - 1944. június 14. Budapest) a magyar üvegfestészet és mozaik művészet egyik legjelentősebb alkotója volt. A pesti Eötvös Reálgimnáziumban tanult s az apja műhelyében sajátította el a mesterség alapjait. Később Német-, Francia- és Olaszországban tanulmányozta a kora-középkori üvegfestészet technikáját és képszerkesztési módszerét. A XIII. századi üvegfestészet egész életét meghatározó befolyással volt művészeti tevékenységére. Emlékirataiban a német Sigismund Frankot valamint az angol preraffaelitákat, Burne Jones-t, William Morrist nevezi meg művészeti példaképeinek.

Első sikereit historizáló stílusú képeivel érte el: az 1896-os Ezredévi Kiállítás és az Országház üvegfestményei hozták meg számára az országos elismertséget. 1897-től az Osztrák-Magyar Monarchiában elsőként használta fel a Tiffany-üveget szecessziós stílusú alkotásaihoz. Számos hazai és nemzetközi elismerést szerzett: elsőként ő kapta meg az Iparművészeti Állami Aranyérmet, az 1900-as párizsi világkiállításon ezüstéremmel, az 1902-es torinói és az 1904-es St. Louisin pedig arannyal díjazták munkáit.

Alkotásai megtalálhatóak az oslói Fegeborg templomtól a mexikói Theatro Nationalig - ahová Maróti Gézával készítettek 1500 négyzetláb nagyságú üvegkupolát és mozaik képeket. 1939-ben, a második zsidó törvény meghozatala után szüntette meg a Nefelejcs utcai házában működő "üvegfestészeti műintézet" tevékenyégét. 1944-ben halt meg.