REJTŐ JENŐ
Rejtő Jenő 1905-ben született Erzsébetvárosban, a Hevesi tér 5-ben. Sok minden iránt érdeklődő, művész alkat. Jó képességei ellenére sem érezi otthonosan magát az iskola falai között. Családja tudomásul veszi azt is, hogy színi pályára készül. Rákosi Szidi népszerű színésziskolájába íratkozik be, melyet sikeresen el is végez. Egy ideig statiszta, majd néma szerepet kap. Ám amikor a hordágyról leejti a sebesültet alakító Törzs Jenőt, vége is lesz színpadi pályafutásának. A színházhoz azonban hű marad. Karcolatai, írásai már abban az időben megjelennek a hazai lapokban, így Salamon Béla felismeri benne az írót, s jóvoltából háziszerző lesz a Teréz körúti Színpadnál.
A fiatal Rejtő Jenő azonban szüknek érzi maga körül a világot. Szüksége van élményekre, ezért 24 éves korában pénz nélkül neki vág a világnak. Először Bécsbe utazik, onnan Berlinbe, majd Stockholm, Párizs, Marseille következik. Innen hajóval bepillant Észak-Afrikába. Két éves utazása során, "nem egyszer olyan groteszk kalandokba keveredett, amelyek alapanyagát adták a későbbi howardizmusnak" (Az utolsó szó jogán, 1967.). Erre példa az, amikor Párizsban lakbérét nem tudja kifizetni, ezért elhiteti főbérlőjével, hogy inkognitóban szegény, lakbérfizetésre képtelen magyar, valójában trónja visszaszerzésén munkálkodik, s így játssza ki ellenségeit. Sikerül is ily módon további hitel kapnia.
Berlinben fizetés nélküli gyakornok a híres rendező, Reinhardt mellett. Pénzre lócsutakoló munkával a lóversenytéren tesz szert. Hamburgban hamisított francia parfűmöket árul, éjszakai lokálokban. Amikor fülöncsípik, néhány napi fogdával megússza. Svédországban heringhalászatra akar "specialízálódni", innen kitoloncolják, s minthogy útlevelében francia vízum van, visszairányítják Franciaországba. Párizsban édességet árul a Montparnesse mulatóiban. Majd egy vándorcirkuszhoz szegődik el, segédmunkásnak, s eljut Marseille-be. Ott fellopózkodik egy Észak-Afrikába tartó hajóra, s Oránig jut el. Ez elég arra, hogy "beleszagoljon az idegenlégió világának levegőjébe".
Hazatérve először operetteket ír, sikerrel. Az Aki mer, az nyer 150 előadást ér meg Honthy Hannával és Törzs Jenővel a főszerepben. Az urilány szobát keres, Zilahy Irén főszereplésével szintén nagy sikert ér el. Kártyaszenvedélye miatt adósságba keveredik. Ekkor jön össze Müller úr ponyvakiadóval, aki detektívregényt kér tőle, lehetőleg idegen néven. Rejtő Jenő előbb francia, azaz Laveri álnéven ír. Eközben találja meg saját műfaját, a ponyva paródiáját, és az angol P. Howard nevet. Hamarosan P.Howard lesz belőle, s az e néven megjelenő művei keresettek lesznek olvasói körében.
A légiós regények a két világháború közti időben nagy nészerűségnek örvendnek. Ilyen regények születnek sorra Rejtő Jenő tollából. Időnként detektivregényeket is ír. (pl.Vesztegzár a Grand Hotelban). E regényének elkészül a filmváltozta is 1963-ban A Meztelen diplomata címen. Rejtő Jenő is kávéházi író. Többnyire a Nova kiadóval szembeni Japán kávéházban tanyázik. Amit ír, azért a kiadó azonnal fízet. Ha pl.megitta kávéját, vagy tízóraiját a kávéházban, a főpincér annyi sort visz át kéziratából a kiadónak, amennyi fedezi számláját. A Nova kiadó az így hozzáérkező kézirat részleteket összerakja és így készül el az újabb Howard regény. A sors kérlelhetetlen vele szemben. 1942-ben a nagykátai kórházból betegen hurcolják el egy bűntetőszázadba. Munkatáborban hal meg 1943. január elsején. Halála után eltelt több mint félévszázadot regényei túlélték, és népszerűbbek, mint valaha. Erzsébetvárosban szülőházán emléktábla és róla elnevezett utca őrzi emlékét.
Rejtő Jenő (1905-1943) író és kalandor
Rejtő Jenő (1905-1943) író és kalandor
A Rejtő Jenő utca a VII. kerületben
Rejtő Jenő emléktáblája a VII. kerületben