NEW-YORK PALOTA

Említettük már, hogy az Erzsébet körúton nyílt meg 1894-ben a főváros leghíresebb kávéháza, a New-York. A New-York palotát és benne a pazar berendezésű kávéházat egy amerikai életbiztosító társaság építtette. Hauszmann Alajos, korának jeles építésze tervezte a négyemeletes, eklektikus stílusú palotát, Korb Flóris és Giergl Kálmán közreműködésével. A palota szobordíszei Senyei Károly alkotásai. A kávéház belseje szintekre és terekre tagozódik, melyeket a jellegzetes csavart oszlopok dekorálnak. A karzatlépcső feljáratát bronzszobrok díszítik. A mennyezet freskóit Magyar-Mannheimer Gusztáv és Eisenhut Ferenc festette.

A kávéház gazdag, előkelő vendégeknek épült, de varázsának senki sem tudott ellenállni. A kezdetben még zenés intézmény a Harsányi fivérek idejében vált irodalmi kávéházzá. Heltai Jenő, Herczeg Ferenc, Ignotus, Makai Emil Reisz Gyulát követték a New-Yorkba. A főpincér "kis irodalmi"-t (sonka, szalámi, sajt) adott hitelbe és aszpirint is. A kávé mellé nemcsak vizet, hanem ingyen "kutyanyelv"-et (az újságírók számára hosszúkás papírlapot) is felszolgált. Tappert is kérhetett a vendég, ami a tinta felitatására szolgált. Az élelmes kávéház tulajdonosok, a Harsányi fivérek, otthonról idehozták a legfontosabb lexikonokat, címtárakat stb.

A hazai és külföldi lapok legfrissebb példányai mind itt voltak. Hamarosan kialakultak a törzsasztalok. A Pesti Napló szerkesztősége, a nagy újságíróasztal a kasszával szemben volt, ahol helyet foglalt Bródy Sándor, Nagy Endre és a többiek. A karzaton volt az 1908-ban megindult modern irodalomnak az asztala. A kávéház többször cserélt gazdát az évtizedek során. A Nyugat később áttette székhelyét a Centrál kávéházba. E kávéház vezetését 1920-ban Tarján Vilmos vette át. A szükséges tőkét kártyán nyert félmillióval teremtette elő. A kávéházat negyedmagával bérelte ki, melyet renováltatott és még káprázatosabbá alakított. Külön bárt is létesített, ahol a közönség csak estélyi ruhában jelenhetett meg.

Tarján a közeli Royal Orfeumot is kibérelte. Feltételeiben szerepelt, hogy egy főidomár a reggelijét a New-Yorkban fókája társaságában fogyassza el. Nagy Lajos írót ez a látvány annyira meglepte, hogy az eseményt így konferálta: "(. . . ) ha egyszer egy körinterjúban megkérdezik tőlem, mi volt a legnagyobb szenzáció, amit életemben láttam (…) habozás nélkül azt fogom mondani: egy fóka a kávéházban." Tarján vezetése alatt  (1920-1936) a főváros éjszakai életének központjává vált a kávéház. Majd ő is csődbe ment, a Japán kávéház bérlője vette át, majd mások. A II. világháború működésének végét jelentette. 1954-ben Hungária néven újra megindult, de nem kávéházként. Ma New-Yorkként emlegetik, mint egykoron. Jelenleg felújítás alatt áll, kíváncsian várjuk azt a napot, amikor újjávarázsolva megtekinthetjük.

Részlet a New-York palotáról