MIKSZÁTH KÁLMÁN



Jelenleg is áll a Dohány- és a Kazinczy utca sarkán az a háromemeletes ház, mely 1886-tól Mikszáth Kálmánnak (1847-1910) és családjának adott otthont. Az író a hírnévig sok-sok stációt járt be. Életének ezek a fordulatai majdnem mindig lakóhelyének változását is jelentették. Házassága Mauks Ilonával szülői áldás nélkül indult. Ilona szülei nem látták anyagilag megalapozottnak Mikszáth egzisztenciáját, miután a kecsegtető jogi pálya helyett ő az újságírást választotta. Sajnos a Mauks szülők véleménye hamarosan beigazolódott. A szülők hazavitték lányukat Mohorára és hivatalosan is elváltak. Mikszáth sokat nélkülözött. Ekkori állapotáról így írt Rudnyánszky Gyulának (1858-1913, költő, újságíró): "Ruhám elszakadt rongy, csizmám hasonlatosképpen. Úgy állok itt, hogy lehetetlen pirulás nélkül az utcára lépnem."

Ebből a helyzetéből Enyedi Lukács (1845-1906) újságíró barátja emelte ki: Szegedre vitte az 1878. szeptemberében induló Szegedi Naplóhoz. Mikszáth itt magára talált, és az árvíz krónikásaként híres lett. Két és fél év múlva újra Pestre jött. 1881-től a Pesti Hírlap munkatársa, cikkei egyre gyakrabban jelentek meg. Szegeden kiadták a Tót atyafiak című novelláskötetét, ami meghozta a hírnevet számára. A jó palócok című kötete már országosan is híressé tette. S ekkor, sikerei teljében, tíz év múlva újra feleségül vette Mauks Ilonát. Több pesti lakásban laktak, hisz két kisfiúval gyarapodott időközben a család. Megszületett Kálmán László, majd László János fiuk.

A Dohány utca 28. számú házba is épp azért költöztek, mert jóval nagyobb volt az előző, Bástya utcai lakásnál. Erzsébetvárosi tartózkodásuk négy éve alatt választották meg Mikszáthot országgyűlési képviselőnek és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának. Itt írta pl. A beszélő köntöst. Családi öröm is érte ebben az otthonukban: 1889. április 3-án megszületett harmadik kisfiuk, Albert. Az örömök mellett a legnagyobb bánatot is itt élte át: 1890. április 22-én diftériában meghalt középső kisfiuk. E fájdalom űzte őket újabb lakásba, a Lónyay utca 13-ba, ahol további remekművekkel gyarapította a magyar irodalmat (Kisértet Lublón, Beszterce ostroma, Szent Péter esernyője).


Mikszáth Kálmán (1847-1910) író


Mikszáth Kálmán (1847-1910) író



Mikszáth Kálmán Szegeden dedikál



Mikszáth Kálmán az íróasztalánál