MADÁCH SZÍNHÁZ

Az Erzsébet körúton, a Royal Orfeum helyén épült fel 1961. tavaszán a Madách Színház Kaufmann Oszkár és Fábry Ottó tervei alapján. Az építést Mináry Pál mérnök irányította. Sokáig elhúzódott az építkezés, és csak a végén dőlt el, hogy nem a Vígszínház, hanem a Madách Színház költözik az új épületbe. A Madách Színház 1940-ben a Madách tér 6. szám alatti helyiségben nyílt meg. Kezdetben Pünkösdi Árpád, majd Palasovszky Ödön irányította a színházat. 1951-ben a Madách Színház a Hevesi téri Magyar Színházba költözött és 10 évig itt működött. A kezdeti nehézségeken sikerült felülemelkedni, mert olyan nagyszerű színészek működtek közre, mint Timár József, Uray Tivadar, Újlaky László , Ladányi Ferenc, Gábor Miklós, Lázár Mária, Tolnay Klári, Darvas Iván, Pécsi Sándor, Bárdy György, Sennyei Vera, Mensáros László és Vass Éva.

Horvai István igazgató 1951-től 1956-ig széles repertoárt alakított ki, mert azt akarta elérni, hogy a Madách Színház idővel a Nemzeti Színház méltó versenytársa lehessen. Ruttkay Ottó (1964-től 1972-ig) és Ádám Ottó (1972-től 1989-ig) vezetése alatt további neves szerzők darabjait adta elő a Madách Színház. Ilyen volt például Brecht, aki a színház "házi szerzője" lett. A Kurázsi mama, A kaukázusi krétakör és a Koldusopera egyaránt nagy sikert aratott. Az 1983-ban bemutatott Macskák című musical túljutott az 1000. előadáson. Időközben újabb nagyszerű művészek kerültek a társulatba: Koltai János, Huszti Péter, Piros Ildikó, Bencze Ilona, Dunai Péter, Hűvösvölgyi Ildikó, Sztankay István, Schütz Ila és még sokan mások.

A színház igazgató-művészeti vezetője 1989-től 2004. február 1-ig Kerényi Imre volt, akitől a vezetést a színház régi rendezője, Szirtes Tamás vette át. 1999-ben az épületet felújították. A rekonstrukció (tervezője: Siklós Mária) együtt járt a bővítéssel, ugyanis a Hársfa utca 38. számú telkét is odaadta az Önkormányzat. Ezen a helyen óriási színpadi díszlettár, raktár és műszaki kiszolgáló rész létesült. A színpad is megújult, mélységében megnőtt.

A színpad első része különböző elemekből áll, egy sáv futószalagként működik, így könnyítve meg a díszletmozgatást. A színpad alatt található a zenekari árok. Ha igényli az előadás, mindig élő zenét szolgáltatnak. A színpadtechnika már XXI. századi. A nézőtér is megújult. A színházterem falait a színházi élet figurái népesítik be. Ezeket Horesnyi Balázs díszlettervező készítette. A színpad és a nézőtér is légkondicionált. Az emeleti szintre új vaskorlát és mellvéd került. A festett mennyezetbe építették be a csillárt, mely szcenikai feladatot is el tud látni. Például lift működik a csillár közepén. Ezt Götz Béla, a színház vezető szcenikusa tervezte.