KISS JÓZSEF

Az Orczy-házból indult Kiss József költő (1843-1921) is, aki később A Hét című lap szerkesztője és tulajdonosa lett. Mezőcsáton, szegény családban született. Mielőtt beiratkozott a rimaszombati, majd a debreceni gimnáziumba, héber tanulmányokat folytatott Miskolcon. Anyagi okok miatt nem tudta befejezni a gimnáziumot. Tanítóként helyezkedett el több alföldi hitközségben. 1868-ban, 25 évesen került Pestre. Itt adta ki első verseskötetét Zsidó dalok címmel. Optimista hang csendült ki könyvéből: "Megvirrad napod valahára hát, zsidó, immár van neked is hazád!" Országos sikert aratott Simon Judit című balladája, melyet Toldy Ferenc a Kisfaludy-társaságban mutatott be 1875-ben.

Ugyanebben az évben kiadta a második Zsidó Évkönyvet. Népszerűsége ettől kezdve töretlen. Azonban az irodalomból nem tudott megélni, ezért elfogadta a temesvári hitközség jegyzői állását. 1882-ben visszatért a fővárosba. Ekkor írta, a tiszaeszlári per alkalmából Az ár ellen című költeményét. Ez a verse a szétszóratásban élő üldözött zsidóság mélységes feljajdulásáról szól. Falk Miksa német nyelvre is lefordította ezt a versét. A Kiss József által elindított A Hét című lap volt a Nyugat megjelenéséig a legszínvonalasabb irodalmi folyóirat. 

Kiss József költő (1843-1921)

Kiss József költő (1843-1921) mellszobra