KIRÁLY SZÍNHÁZ

A Nagykörúton túl, a 71. szám alatt nyitotta meg kapuit 1903-ban a Király Színház ott, ahol előzőleg a Somossy Orfeum egy évadig működött. A színház megnyitása nem volt zökkenőmentes. Alighogy tető alá került a ház, a főkapitány betiltotta a további építkezést, mert a színházat tűzveszélyesnek találta. A napilapok intrikája sem maradt el. Tóth Béla "halálszínház "-ként írt róla, s amikor már minden elveszettnek látszott, Rákosi Szidi színésznő és nagytekintélyű hírlapíró bátyja, Rákosi Jenő magától a miniszterelnöktől eszközölték ki a Király Színház megnyitását. A színház igazgatói tisztségét Rákosi Szidi fia, Beöthy László töltötte be.

A Király Színház első sikerét a János vitéz bemutatásával aratta 1904-ben, Kacsóh Pongrácz zenéjével, Bakonyi Károly szövegkönyvével, Heltai Jenő verseivel és Fedák Sári címszereplésével. A színház társulatának nagyszerű tagjai voltak: Kosáry Emmi, Király Ernő, Rátkai Márton, Lábas Juci, Medgyaszay Vilma, Szamosi Elza, Ráthonyi Ákos, id. Latabár Árpád, Somogyi Nusi, Bársony Rózsi és még sokan mások.

A színház fénykorát az 1910-es években érte el. A legjelentősebb zeneműveket Huszka, Lehár, Szirmai, Jakobi és Kálmán Imre szerezték. A Csárdáskirálynő és több más operett innen indult világhódító útjára. A színház műsorán szerepeltek Offenbach, Leo Fall és Oscar Strauss művei is. Beöthy 1925-ben lemondott igazgatói tisztségéről, ettől kezdve a színház hanyatlásnak indult. 1936-ban bezárta kapuit. 1941-ben az épület homlokzatát lebontották. A Király Színház helyén álló épület falán elhelyezett emléktáblát Honthy Hanna avatta fel 1973-ban.