HUSZÁR HÁZ
A Károly körút és a Dohány utca sarkán álló ház helyén állt a Huszár-ház. Nevét tulajdonosáról, Huszár Károlyról kapta. A ház az 1838. évi árvíz idején sokaknak nyújtott menedéket. A Huszár-ház Dohány utcai része 1846-ban épült fel. Az 1848-1849. évi forradalom idején már benépesült. Kik is voltak a ház lakói? Itt lakott például Kolosy György, a Nemzeti Színház (későbbi) pénztárosa, akit Lamberg Ferenc Fülöp gróf (hazánk osztrák katonai parancsnoka 1848-ban) meggyilkolásában való közreműködéssel gyanúsították. A Huszár házban lakott Lovassy Betti, a Nemzeti Színház kedvelt opera- és népszínmű énekese, aki szépségével is kitűnt. Továbbá itt élt Lendvay Mártonné Hivatal Anikó (1814-1891), a Pesti Magyar Színház (később Nemzeti Színház) tagja. 1832-ben feleségül ment Lendvay Mártonhoz (1807-1858), majd elvált tőle és 1850-ben Latkóczy Lajos festőművész felesége lett.
A Lendvay nevet (is) megtartotta, hisz színpadon aratott sikerei hozzá fűződtek. (Például a Pesti Magyar Színház 1837-ben történő felavatásán ő és férje alakította a főszerepet Vörösmarty: "Árpád ébredése" című prológusában). Nevét ezért Lendvay-Latkóczynénak írta. Vörösmarty kora legnagyobb színésznőjének tartotta. Íme a színésznőhöz, "L.-né emlékkönyvébe" címen írt epigrammája:
"Játszol örömmel, bánattal; játékodon ámul
A ´sokaság´ s tapssal tiszteli szózatidat.
Nem tudják, hogy minden szó, melly szíveket áthat,
Szűdnek egy eltépett életörömbe került."
A Huszár-ház második emeletén lakott Kuthy Lajos (1813-1864), a "gavallér író". Hallatlan népszerűségre tett szert színdarabjaival (az Ariadné, a Fehér és fekete és az I. Károly és udvara c.), elbeszéléseivel, valamint regényeivel. Népszerűségét növelte az is, hogy 1836-ban perbe fogták mint a Lovassy összeesküvés egyik vádlottját.
Lovassy László és társai létrehozták a Társalkodási Egyletet, melynek legfőbb célja a jobbágy felszabadítás előmozdítása volt. A reform politika híveit minden eszközzel támogatták. Pesten Wesselényi Miklós mellett rokonszenvtüntetést szerveztek. A Társalkodási Egylet ténykedése olyan hatásos volt, hogy az osztrák hatóságok "felforgatásért, revolúcióra való bujtogatásért" a csoport tagjait börtönbe zárták. Kuthy sem úszta meg a börtönbüntetést. "A börtön és a színház dicsfényében sütkérező szerző szívesen látott vendég lett az arisztokrácia szalonjaiban",- olvasható az Erzsébetvárosi arcok című 1995-ben megjelent kiadványban. A dicsfény nem övezte haláláig, mert nem bocsátották meg neki, hogy állást vállalt az elnyomó osztrák államapparátusban.
A Huszár-házban működött a Hölgyfutár című irodalmi napilap szerkesztősége. A házban lakott a lap szerkesztője, Nagy Ignác is. A szerkesztőt hazafiatlansággal vádolták, mivel a szabadságharc leverése után a Hölgyfutár az elsőként indult lapok egyike volt. Nagy Ignác ezt a vádat lapja osztrák ellenes hangjával igyekezett eloszlatni és olvasói népszerűségét visszaszerezni. Az osztrákellenes hang viszont a hatóságokkal való többszöri összeütközéshez vezetett. A lap hölgy olvasói kedvéért divatképeket is közölt. 1856-ban Tóth Kálmán vette át a Hölgyfutár szerkesztését, és olyan jeles munkatársakkal dolgozott, mint Arany János, Tompa Mihály és Vajda János. A lap 1864-ben szűnt meg.
Az 1860-as években ugyanitt lakott Szerdahelyi Kálmán színész (1829-1872) második feleségével, Laborfalvi Róza húgával, Benke Jozefinával. (Első felesége 1848-tól 1850-ig Prielle Kornélia volt.) Így lett Szerdahelyi, a kitűnő humorú színész Jókai rokona. Ettől kezdve Jókai több szerepet írt számára, és több regényében megformálta alakját. Szerdahelyi Kálmán színészi munkáján kívül napilapot is szerkesztett Színházi Látcső címmel. A Huszár-ház "pacsirtája" Paulininé Markovits Ilka (1839-1915) operaénekesnő volt. A Nemzeti Színházban 1859-ben mutatkozott be. "Istentől megáldott hangja, bája, művészete maradandó, akik látták-hallották színpadon" - így emlékezett rá Váradi Antal A régi Pest emlékeiből című 1921-ben megjelent könyvében (kép: 41.oldalon).