GOZSDU UDVAR

A Király utca 13. számú épülettel kezdődnek a híres Gozsdu házak. A mögötte sorakozó lakóházak hat udvarral 240 méter hosszúságban egészen a Dob utca 16-ig érnek. Ez az építészeti szempontból különleges megoldású házsor Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján készült el, 1902-ben. Erre a megoldásra azért volt szükség, hogy a keskeny utcai front mögötti mély telkeket jól kihasználja, s ezen kívül az épülő bérházak hátrányait kiküszöbölje, tágas, nyílt udvarokat, kényelmes, modern lakásokat nyerjen. Ennek érdekében pavilon-rendszerűen építette meg a bérházakat.

A Király utcai telekre négy háromemeletes-, a Dob utcai telekre pedig három kétemeletes pavilont tervezett. A földszintre 45 üzlethelyiséget épített, melyek összeköttetésben álltak az épületekkel, azaz a pavilonokkal. A hat udvaron vezető széles utat keramitkockával burkolták, ezért nem csupán a helyi forgalom lebonyolítására volt alkalmas. A Gozsdu-udvarként emlegetett átjáróházban élénk kereskedelmi élet folyt, és sajátos színfoltja volt az Erzsébetvárosnak. Valóságos kis szigetet jelentett az itt élőknek és munkálkodóknak. A felépült hét ház valamint a Holló utca 8. a Gozsdu-alapítvány részét képezte.

Gozsdu Manó (1802-1870 ) román nemzetiségű ügyvéd volt, aki elsőként írta minden hivatalos ügyiratát magyar nyelven, és kivívta azt is, hogy a pesti görögkeleti román egyház is magyarul jelentesse meg könyveit. Jelentős vagyonra tett szert, melynek nagy részét magyarországi román nevelési célokra hagyta. 1869-ben nevezték ki legfőbb ítélőszéki bírónak. Emlékét 2002. óta román és magyar nyelvű emléktábla örökíti meg a Holló utcai házon.