FÉSZEK KLUB

A XIX. század végén a művészeknek különböző kávéházakban volt asztaltársaságuk. A művészek egy része a Royal Szálló kávéházában jött össze, ahol hosszú asztaluk volt. Ezért "royalistáknak" hívták őket. Jól érezték itt magukat, hisz kényeztetésben volt részük. Az asztaltársaság tagjaiban mégis felvetődött egy nap az önálló klubalapítás gondolata. Hazánkban ebben az időben hozzávetőleg 100 képzőművész lehetett, márpedig ennyire volt éppen szükségük a klub létesítéséhez. Ekkor támadt az az ötletük, hogy valamennyi művészeti ággal együtt valósítsák meg tervüket. Miután sikerült megnyerni a Nemzeti Színház, a Vígszínház és a Zeneakadémia művészeit, már csak a helyiség megtalálása maradt hátra. Először az Andrássy úti Drechsler-palota I. emeleti helyiségében csütörtökönként tartották az összejöveteleiket.

A royalisták 1901. február 28-án hívták össze művésztársaikat az első rendkívüli közgyűlésre. Itt vetődött fel az is, hogy mi legyen a klub neve. Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház fiatal színésze azt javasolta, hogy az egybegyűlt "FESTŐK, ÉPÍTÉSZEK, SZOBRÁSZOK, ZENÉSZEK, ÉNEKESEK és KOMÉDIÁSOK kezdőbetűinek összeolvasásával létrejövő "FÉSZEK" legyen a klub neve. Elfogadták javaslatát, s így kapta a művészklub a Fészek nevet. A Fészek 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca 36. szám alatti épületben.

Hosszú évek, évtizedek eredményes munkája nyomán az akkori világ egyik legszebb és legértékesebb művészklubjává fejlődött. A Fészekben működtek a képzőművészeti társaságok (Benczúr-, Szinyei Merse Pál-, Pál László- és Cennini Társaság). Itt tartotta üléseit a Színészek Szövetsége, a Színpadi Szerzők Egyesülete, a Színházigazgatók Szövetsége, a Színészek Sportegylete, a Külföldi Sajtó szindikátusa (érdekképviseleti választmánya), az építőművészet, az iparművészet és a Pen Club (Pen, az angol Poéták, Esszéisták és Novellisták kezdőbetűiből álló rövidítés, mely egyben angolul tollat jelent). A különféle társaságok otthonra találása, illetve ülésezése rangot, elismerést jelentett a Fészek számára. Ez kitűnt abból, hogy nem volt olyan művészeti kérdés vagy ügy, amiről ne a Fészekben döntöttek volna, "s így ez lassan nélkülözhetetlen intézmény lett".

1922-ben az akkori tagok hálájuk kifejezéseként emléktáblán örökítették meg a művészklub első igazgatója, Környey Béla és vezetősége tagjainak - Stetka Gyula, Róna József, Bruchsteiner Rezső, Hajdu Marcell és Tolnay Ákos - nevét. Ésszerű takarékosságuk eredményeként sikerült megvenni a Fészek épületét és a mellette lévő házat (Kertész u. 34.). Kiss Géza műépítész készítette el az összevont épület átalakítási terveit, majd Bálint Zoltán és Jámbor Lajos műépítészeket bízták meg a Fészek teljes arculatának megtervezésével. "Színésznő, piktornő, akármilyen tehetséges, nem lehetett a klub tagja." - olvasható az Emlékkönyv a Fészek Klub alapításának 60. évfordulójára c. 1962-ben megjelent könyvben. Idővel annyi engedményt tettek, hogy nő mint a tag felesége, vagy mint vendég bejöhetett a klubba.

A Fészek művészklub kerthelyisége